Reggel az Alpokban

Mindig arra ébredtem
A kis ablak nyitva,
A tehenek kolompja,
A tücskök halk nótája,
A kis patak csobogása
Szól, zeng, fülemet, agyamat átjárja.

A felhők gomolyognak,
Köd ereszkedik a tájra,
S e sejtelmes fátyol mögött
Fenyők garmadája,
Sziklák sokasága ébredezik.

Az óriás, sziklás hegyekben
Források csobognak,
A kövek, fák, füvek között
Patakok zubognak,
Szarvasok, rókák élelem után kutatnak.

Én pedig egy szamócás mellett térdelek,
S az apró, piros szemeket
Egymás után tüntetem el a gyomromban,
Miközben azt gondolom:
„Köszönöm Istenem,
Hogy nekem ajándékoztad
Az itt töltött
Boldog, örömteli pillanatokat”!

(2023)