Három barát - Bolondmese






Három barát - Bolondmese

Három barát egy szép napon
Elindult kanyargó úton,
Puskájuk volt, töltény benne,
Szarvasra lőttek, fürgére.

Épp három volt a szekéren,
Ekkor mondták: - Elég legyen!
A zsákmányból éppen jutna
Egy-egy szarvas mindnyájunkra.

Ám amikor hazaértek,
S minden szarvast megsütöttek,
Feléled a három állat,
S nagy dérrel-dúrral elvágtat.

Három barát ámul-bámul.
Hogyan ugrott ki a tálból?
Nem tétováznak, és rajta!,
Kirohannak a szabadba.

Három farkas egy szép napon
Elindult kanyargó úton,
Fogsoruk volt, szuvas fogak,
Elemózsiát vadásztak.

Három falatot lenyeltek,
Gondolták, hogy hazamennek,
Ám az egyik észrevette:
- Sült szarvasok pár méterre!

Eszegetik a friss füvet,
Mi meg elfogyasztjuk őket!
S hamarosan a farkasok
Hasában ülnek a szarvasok.

De hegyes a szarvas szarva,
Nem bírja a farkas gyomra.
Kilyukadt az óriás hasa,
S kisétál a szarvas rajta.

Három barát ekkortájba'
Érkezett a kis tisztásra.
Összerezzen a hat állat,
S nagy dérrel-dúrral elvágtat.

S a három barát bosszankodón
Elindult kanyargó úton...

(2023)


Értékeld ezt a verset!

100